A kínai orvoslás holisztikus szemléletű, az egész embert vizsgálja, annak minden tünetével, amelyek a nyugati emberek számára sokszor egymástól függetlennek tűnnek. Négy diagnosztikai módszeren keresztül (a megtekintés, meghallgatás és szaglás, a kérdezés valamint a tapintás) összegyűjti a betegséggel kapcsolatos információkat. Ezeket összegzi és elemzi, megállapítja a szindrómát és dönt a szükséges gyógymód mellett. A kínai gyógyászat ezt úgy nevezi, hogy diagnózis és kezelés a betegség teljeskörű vizsgálata és a páciens állapota alapján.

A kínai orvoslás alaptételei közé tartoznak a következők: az említett teljeskörű vizsgálat és kezelés, a yin-yang és öt elem tan, az öt zang és hat fu szerv és a különleges fu szerv funkciói és kapcsolata. Továbbá a csi, a vér és a folyadékok elmélete: termelődésük, funkciójuk és mozgásuk. A hat külső káros energia, a hét káros belső érzelem és a betegség előzményei, „az egészséges és az egészségtelen küzdelme”, a yin-yang egyensúlyvesztés, a meridiánok elmélete, az ember anatómiai felépítése és fiziológiai sajátosságai.

Mivel a betegség kialakulására, lefolyására számos dolog hat, minden egyes tényezőt meg kell vizsgálni. A konkrét állapotot és az okokat külön kezelve kell a megfelelő kezelést alkalmazni. Nincs általános szabály. A diagnózis felállításakor érdemes a nyugati diagnosztikára támaszkodni, hiszen a nyugati és a kínai orvoslás egymást nem zavarva, jól kiegészíti egymást és ez növeli a kezelés hatékonyságát.

A hagyományos kínai orvoslás szerint az emberi test és szellem mechanikus szerkezet, melynek működését a szükséges és meghatározott biokémiai és lelki folyamatok egészséges egyensúlya garantálja a qi-energiák áramlásán keresztül. Ha a harmonikus működésben zavar keletkezik, az egyensúly felborul és betegség jelentkezik testi és lelki szinten egyaránt. Az egészséget ezért úgy lehet megőrizni, hogy mindazt, amire a testnek és szellemnek szüksége van, megfelelő mennyiségben biztosítjuk számára. A fizikai és lelki igények nem elválaszthatóak, a kettő együttes harmonizálása vezet csak tartós eredményre, és ad hosszú életet.

A hagyományos kínai orvoslás és filozófia a korrelatív gondolkodáson alapul. Megfigyelések szerint az emberi testben ugyanazon mechanizmusok és folyamatok hatnak, mint a természetben. A mechanizmusok irányai és minőségei ellentétes pólusok kombinációi: mozgás-nyugalom, könnyű-nehéz, feszes-ernyedt stb. – ezt jelöli a yin-yang terminus.

A mechanizmusok elemi alanyai, maguk a mechanizmusok elszenvedői az öt elem: a fém, fa, víz, tűz, föld, melyek önmagukban is meghatározott tulajdonságokkal bírnak. Az emberi szervezetet is ezek az elemek, illetve ezek kombinációi alkotják – s bár egyes szervet valamelyik jellemzőbben dominál, azonban a szervezetben mindegyik mindenhol jelen van valamilyen mértékben. Ezek egészséges egymáshoz való viszonyulását a yin-yang mechanizmusok tartják fenn.

Számos érzelmi folyamat szintén biokémiai alapokon nyugszik: befolyásolható – kiváltható, megszüntethető biokémiai anyagokkal; és a biokémiai folyamatok befolyásolhatók, kiválthatók és megszüntethetők lelki gyakorlatokkal. A kínai orvoslásban minden szervhez adott érzelem és érzék van társítva, s úgy tartják, hogy a lélek és a szervek egészsége akkor áll fenn, ha egy érzelem/érzert (mint harag, düh, irigység, rosszindulat, félelem stb.) vagy érzékszervi érzet, inger sem túl tartós vagy erős, mert így az károsítja a szerv, szervezet egészséges működését.

Az egészség megőrzése során törekedni kell a mérsékelt, higgadt érzelmi életre, az öt elem pótlása, azaz a tápanyagok fenntartása szempontjából megfelelő mennyiségű, minőségű és kombinációjú étel bevitelére, a yin-yang mechanizmusok működésének elősegítéséhez pedig megfelelő mennyiségű és arányú ellentétes mechanizmusok gyakorlásáról kell gondoskodni, így a mozgás-pihenés, feszülés-ernyedés; állás-ülés stb. egyensúlyának fenntartásáról. A lényeg a szervezetnek és az elmének a változatosságra, sokszínűségre való folyamatos emlékeztetése, hogy ezáltal állandó működésre, cselekvésre, életre legyen késztetve, hogy a biológia által meghatározott folyamatok – mind fizikai, mind lelki szinten – természetes módon kifejezésre kerülhessenek, a szervezetben és a lélekben egyaránt megszűnjenek a pangások, fertőződések, elhaló mechanizmusok stb.

Ügyelni kell, hogy semmiből ne legyen túl kevés vagy túl sok, mert az a szervezetet igénybe veszi. A keletkezett probléma megoldásához valahonnan energiát, forrást kell elvonnia, ami gyengébb működéshez vezet.

Minden szervezet egyedi, ezért a fent említett alapelvek szerint – némi további tanulmányokat követően – a mértéket és arányokat egyénileg kell beállítani. Az élőlények szoros kapcsolatban állnak a környezettel, egy időjárás-változás vagy lakhelyváltoztatás, utazás stb. során mindenkinek alkalmazkodnia kell az új viszonyokhoz. Ez úgy valósítható meg, ha nem kötnek bizonyos szokások, az egyén elég rugalmas az életmódbeli változtatáshoz, érzékeny a külső és belső változásokra, s észreveszi, hogy a szervezetben milyen új igények jelentkeztek, s melyek azok, amik nem szorulnak további táplálásra. A szervezet általában jelez minden belső folyamatról, kis odafigyeléssel ezek a jelek könnyen értelmezhetőek, de tanulhatóak is a szakirodalomból.

Azonban ha a szervezet egyensúlya felbomlott, és betegség jelentkezett, az orvos felkeresése kötelező, nem szabad egyedül öngyógyítással kísérletezni. A beteg több okból kifolyólag sem láthatja tisztán, milyen út vezethet ki a betegségből, és sokszor csak súlyosbítja állapotát. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nem kell aktívan részt vennie a gyógyulás előmozdításában.
Az orvos tanácsai és saját fizikai érzete alapján támogatnia kell életvitelével a gyógyulás folyamatait.

Útmutató az egyensúly fenntartásához

Évszakok és időszakok: a Yin és Yang hatások erősödési és gyengülési ciklusának ismerete; ennek megfelelően a lehetséges zavarok kikerülése és a test erősítése.
Diéta: a megfelelő táplálkozás táplálja a qi-t és a vért, ezáltal a szerveket is. Az éhségérzet fellépése előtti táplálkozás, a szomjúság fellépése előtti folyadékbevitel; napi többszöri, kis mennyiségű étkezés javallott.
Életmód: a test és a szellem együttes harmóniájának fenntartása.
Környezet: tiszta, harmonikus otthon.
Testgyakorlatok: ami nincs használatban, az megszűnik működni; a mozgás és az ízületek kiegyensúlyozott használata feltétele az egészséges testnek.
Szezonális javallatok
Tavasz-nyár: yang erősödése
Ősz-tél: yin erősödése
Tavasz: máj – szél dominancia
Nyár: szív – hő és tűz dominancia
Ősz: tüdő – szélsőséges szárazság
Tél: vesék – (hideg-meleg)
Tavasz: Bőséges yang energia, általános felfelé irányuló növekedés; a test esszenciái testfolyadékokká, vérré és qivé alakulnak.
a test yang qijének táplálása az anyagcsere serkentéséhez;
vidám gondolatok, nyugalmas szemlélődés, szándék és ideálok felélesztése, a szellem és az elme építése;
kevesebb alvásra van szükség; több tevékenység a szabadban;
csípős, édes és meleg ételek fogyasztása javasolt;
a máj qije tavasszal a legerősebb; könnyen jelentkezhetnek a máj yang megnövekedésével kapcsolatos tünetek;
növekvő étvágy.
Nyár: forróság; a yang energia erős, tele élettel.
a test yang qi-je könnyen elszökik a nyitott pórusokon keresztül;
a yang qi erősítése;
az elme és a szellem megtisztítása, harmonizálása; érett viselkedés megtartása;
kevesebb alvásra van szükség, egy délutáni pihenés azonban javasolt;
íztelen, semleges, nem túl gazdag, könnyen emészthető ételek, zöldségek és gyümölcsök;
túl hideg ételek fogyasztásának kerülése;
reggeli vagy esti testgyakorlatok, amikor az idő még nem túl meleg.
Indián nyár: a legjellemzőbb a forró párás idő, ami könnyen károsítja a szív és lép funkcióit.
gyenge étvágy, ragadós izzadás, nehéz végtagok, fáradtság, laza széklet;
elegendő folyadékbevitel a veszteségek pótlására; fűszeres/aromás és hideg ételek.
Ősz: minden beérett; a yang qi kezd halványulni, a yin qi pedig növekedni.
a testfolyadékoknak a száraz évszaktól való megvédése;
pozitív tudatállapot, csendesség és öröm megőrzése;
korai lefekvés, korai kelés;
kevesebb táplálékbevitel, főleg olyanokat fogyasztani, melyek pótolják a szervezet folyadékveszteségeit;
a tavaszinál és nyárinál kevesebb testgyakorlat; a yang qi megőrzése a téli időszakra.
Tél: minden raktározódik; a yin qi a legerősebb; a yang qi pang.
a yin qi óvása, meleg ruhák viselése;
ne legyen túlzott fogyasztás;
sok alvásra van szükség; korai fekvés, késői kelés;
fizikai gyakorlatok amíg enyhén izzadni nem kezd;
a vese qi-je könnyen károsodik, a vese-esszencia harmonizálása és erősítése.
Évszakok szerinti táplálkozás:
Tavasz: csípős, édes, meleg ételek előmozdítóak a yang qire vonatkozólag;
Nyár: savanyú, édes, könnyű ételek.
Ősz: csípős étel kerülése – lenmag, szezámmag, több olajos étel fogyasztása.
Tél: meleg, tápláló ételek, gabonafélék – raktározzák a yang qit.

A táplálkozás módja

Ajánlott táplálkozás: “reggelre eleget, délben a has tele, este keveset.”
Rossz táplálkozás: túlfogyasztás – éhezés, éhség.
Piszkos, romlott étel
Túlzások: túl csípős, túl fűszeres, túl hideg, túl zsíros, stb.
Higiénia: tiszta víz, tiszta étel.
Tanácsok:
növésben lévő gyerekek: magas tápértékű ételek;
középkorúak: túlzott alkoholfogyasztás kerülése;
idősebbek: könnyű, lágy, meleg ételek;
nők menstruációs ciklus, terhesség alatt: a qi-t és vért tápláló ételek, mint tojás, levesek, datolya, hal;
túlsúly: “barlanglakó diéta” (nyers zöldségek, hús; élesztő nincs),
sovány: édes, zsíros ételek;
yang alkatúak: hűsítő, kevésbé fűszeres ételek; sötétzöld leveles zöldségek.
Az evés művészete:
lassú rágás és nyelés;
az evésre figyelés;
örömérzet: ne egyél, amikor mérges vagy;
evést követően: meleg kezekkel a has dörzsölése; száj kiöblítése; fogmosás; 20 perccel az étkezés után 100 lépés séta (hagyomány)

A test és szellem egységének megőrzését szolgáló életmód

Elvek:
rendszeresség fenntartása (alvás, evés terén);
munka és pihenés, fizikai és szellemi munka egyensúlya;
jó alvás – a Nap járása szerint; gyerekek 11-12 órát, felnőttek 8-10; serdülők 9-11 órát, idősek 7-8 órát;
- a fej kelet felé mutasson alvás közben;
- embriópózban való alvás; lehetőleg a jobb oldalon;
- alvás előtt kevés beszéd;
- a has ne legye tele;
- ne legyen huzat a szobában (nyitott ablakok miatt);
- a fej ne legyen letakarva;
- kemény matrac, masszív párna;
- ruházat: évszaknak megfelelő;
- nyitott pórusoknál melegen tartás (torna után);
- alkat, testtípus, kornak megfelelő ruházat;
- nedves ruha viselésének kerülése.

Környezeti tényezők

A környezet megfelelő, ha: tiszta víz, zöld növények, hegyek, sok napfény, sok keringő levegő; megfelelően tisztuló föld, víz és levegő áll rendelkezésre.
Pozitív környezet:
kellemes látvány – tiszta víz, levegő, föld; jó időjárás;
nincs pollúció;
napsütés, természetes fény;
levegő-cirkuláció;
csendes atmoszféra.
Negatív környezet:
túl forró, vagy nedves, trópusi – könnyen kialakulnak izom rendellenességek (görcs, merevség stb.)
túl hideg – belső, hideggel kapcsolatos rendellenességek, feszülő gyomor, has.
Túl lapos: hiányzó testgyakorlás – könnyen fejlődnek ki pangással kapcsolatos betegségek.
Túl sok hegy: hiányzó fémek.
Túl toxikus
Túl szennyezett: légzőszervi károsodás stb.
Túl zajos: mentális betegségek, idegesség, insomnia;
Túl piszkos: rágcsálók, patkányok, férgek.

Testgyakorlatok

A testgyakorlatokra szükség van a fizikai és mentális egészség megőrzéséhez. A gyakorlatok közben a légzésre kell összpontosítani. A túl sok vagy túl kevés mozgás káros. A mozgás mennyisége és intenzivitása az egyéni adottságokon alapul és az évszakoknak megfelelően változik.
Séta
idősebbek: 4-5 km naponta.
A szervek és a test stimulálása, anyagcsere serkentése, az elme megnyugtatása;
A pulzus maradjon percenként 130 alatt.
Emésztési rendellenességeknél séta és a has masszírozása.

Öt gyakorlat (Wu xing xi)

1. Tigris gyakorlat – a 12 meridiánion való munka;
2. medve gyakorlat – ágyéki és deréktorna;
3. szarvas gyakorlat – nyaktorna;
4. majom gyakorlat – az egész test nyújtása;
5. madár gyakorlat – “kész a repülésre”.

Tai csi bot

Vállszélesség hosszú bot; az egész test bottal való masszírozása – segíti az emésztést.
Ba duan jing – a hagyományos kínai orvoslás elméletével egybehangzó lassú gyakorlatok; teljes testi torna – jó az idősebbek térdeinek, hátának.
Önmasszázs
arcmasszázs
szájmasszázs
fejmasszázs
orrmasszázs
fülmasszázs
szemmasszázs és szemgyakorlatok
vesemasszázs
lábmasszázs
térdmasszázs a lábakkal meleg vízben
légzőszervi panaszoknál: REN22 (szegycsont felső vége)

Psziché

A fizikai rendellenességből adódó érzelmi problémákat (xinshen, szív és test) általában a testben a qi, nyák, vér, étel, hő vagy nedvesség, vagy ezek kombinációjának pangása, stagnálása okozza. Az ilyen pangások károsítják a zang (tömör) és fu (üreges) szerveket. A krónikus pangás károsítja a középső melegítő (jiao) qijét, ami qi-elégtelenséghez vezet, mivel az égi qi folytonossága megszakad.
A pszichoszomatikus rendellenességek a szív-lélek rendellenességei, melyek megtámadhatnak más szerveket, és így a teljes testre kiterjedő alulműködés lép fel. A pszichoszomatikus rendellenességnek alapvető kezelése gyógynövényekkel, akupunktúrával, masszázsal és más pszichológiai módszerekkel együtt történik (mint qigong, jóga, meditáció).

Asztma – érzékenység, függőség, idegesség, érzelmek, stressz indukálta támadások.
Mellkasi fájdalom – érzelmi diszharmónia, ambíciózusság, túlhajtottság, önteltség, súlyos versenyszellem, makacsság, ingerlékenység.
Dysphasia – depresszió, kevés vagy teljesen hiányzó érzelmek (elfojtott érzelmek), pesszimizmus (máj nyugtatása).
Hányás – harag indukálta; ingerlékenység
Csuklás – depresszió; visszatartott érzelmek (önkifejezés, máj nyugtatása)
Hasmenés – érzelmi stressz, harag, depresszió; aggodalom, szomorúság.
Gyomorfájás – érzelmi stressz, a máj qijének stagnálása.
Hasi fájdalom – máj és lép diszharmóniája
Hipochondriás fájdalom – harag
Hasi teltségérzet – Qi, nyák, vér stagnáció; öröm- vagy boldogságérzet a telítődést elmulasztja.
Fejfájás – stressz, makacsság, nem szociális viselkedés; túlzott óvatosság; ingerlékenység.
Szédülés – aggódás; stressz; könnyen izgalomba kerülés; maximalizmus.
Xiao Ke – szomorúság és aggodalom tűzzé válik: ingerlékenység, harag, nyugtalanság.
Magfolyás – sok álom.
Impotencia – sokk, félelem, aggodalom indukálhatja.
Menstruációs rendellenességek – máj és lép diszharmóniája érzelmi diszharmónia következtében.
Szívroham/szélütés – túl sok érzelem széllé alakul.
Primér hipertension – elfojtott ellenségeskedés, gyűlölet, félelem, idegesség.
Szívkoszorúér betegségek – drasztikus érzelmi változások, túlzott érzelmek.
Bronchial Asztma – veleszületett betegségek, visszatérő fertőzések és pszichés megbetegedések kombinációja. Drasztikus érzelmi faktorok mint stressz és izgalom. Gyermekeknél – tudatalatti figyelemfelhívó mechanizmus.

Fekély – depresszió, idegesség, túlzott óvatosság, túl sok tépelődés.
Hyperthyroidism – hosszú ideig tartó nehéz szituációk stresszel és idegességgel.
Cukorbetegség – stressz hozzájárul létrejöveteléhez.
Sömör – túlzott érzelmek, túlzott komolyság, zárkózottság.
Mellrák – érzékeny, szomorú aggódó nőknél.